Song of Solomon 4

1Ímé szép vagy, én mátkám, ímé szép vagy,

2A te fogaid hasonlók a megnyirt [juhok] nyájához,

3Mint a karmazsin czérna, a te ajkaid,

4Hasonló a te nyakad a Dávid tornyához, 5A te két emlőd [olyan,] mint két vadkecske,

6Míg meghűsül a nap, és elmulnak az árnyékok, 7Mindenestől szép vagy, én mátkám,

8Én velem a Libánusról, én jegyesem,

9Megsebesítetted az én szívemet, én húgom, jegyesem,

10Mely igen szépek a te szerelmeid, én húgom, jegyesem! 11Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem,

12[Olyan, mint a] berekesztett kert az én húgom, jegyesem! 13A te csemetéid gránátalmás kert, 14Nárdus és sáfrány, jóillatú nád és fahéj,

15Kerteknek forrása, élő vizeknek kútfeje, Serkenj fel északi szél, és jőjj el déli szél,

16